Meixner Ildikó gyógypedagógus, pszichológus, pedagógiai szakpszichológus több évtizedes gyakorlati tapasztalattal a háta mögött alkotta meg a ma is korszerű és méltán nevét viselő Meixner-féle dyslexia-prevenciós olvasástanulási/tanítási módszert.

A dyslexiások redukációjának alapelvei, mely a módszer megértésének elsődleges kapuja:

  • Az aprólékosan felépített fokozatosság, amely kimondja, hogy a nyelvileg jól fejlett tanuló venni tudja az akadályokat, a nyelvileg gyengén fejlett nem vagy nehezebben. Az ő számára kisebb lépcsőfokokat, aprólékos
  • módszertani lépéseket kell beépítenünk, hogy elérhessük vele a célt. A tankönyv szótag és szó anyaga így épül fel, meghatározott analógia szerint.
  • A hármas asszociáció elve, mely szerint a betűtanításnál nem a közismert kettős asszociációt alakítjuk ki, hanem a hang akusztikus képe, és a betű vizuális képe mellett a hang beszédmotoros emlékképe is megjelenik.
  • A Ranschburg-féle homogén gátlás kialakulásának megelőzése, hiszen az azonos illetve hasonló elemek gátolják a tanulás folyamatát. Ezért nagyon messze tanítja egymástól a könnyen összekeverhető, egymáshoz hasonló betűket.
  • A tanítási órák felépítésénél mindig ügyelni kell arra, hogy képességfejlesztés is legyen az olvasástanítás mellett, melyeknek aránya természetesen az idő előrehaladtával egyre inkább megfordul. (egyre kevesebb a fejlesztés és egyre több az olvasás, de soha nem hagyjuk el a fejlesztést, pl.: beszédszervek mozgásának tudatosítása, szókincsfejlesztés, mondatalkotás gyakorlása, történet elmondása, téri tájékozódás, ritmuskészség stb.)
  • A módszer igyekszik kizárni a merev gondolkodásmódot. Nem szabad túl gyakoroltatni, ezért a több gyakorlást sokoldalú módon kell megvalósítani, amint lehet, át kell lépni a következő fokra. 

Ezen alapelvek mellett- melyek egy nagyon átgondolt, tudatosan felépített módszert eredményeznek- természetesen megfelelő tankönyvcsaládra is szükség van. Ennek részei: olvasókönyv, feladatlapok I-II. , írás munkafüzet I-II. 

Az olvasástanítás során a betűket hívóképek alapján mutatjuk be. A magánhangzókat szájállás, a mássalhangzókat hangutánzással, mesékbe ágyazva tanítja. Összeolvasása jól kidolgozott. Szótagok, szavak olvasása után mondatok és rövid szövegek is megjelennek.
Az írástanítás az olvasástanítással párhuzamosan, kissé megkésve történik, hiszen a kéztő és ujjpercek csontosodása, mely az írás elsajátítása szempontjából különösen fontos 12-13 éves korra fejeződik be. Ezért a módszer év elején a grafomotoros fejlesztést helyezi előtérbe. (krémbe, lisztbe rajzoltat, betűelemeket zsenilia drótból alakítunk ki stb.) Majd később tér csak át a ceruza használatra, de természetesen szélesebb sorközt alkalmazva. Ez után jutunk el odáig, hogy a hagyományos első osztályos sorközben kell a gyermeknek tájékozódnia. Nagy jelentőséget tulajdonítunk a tollbamondásnak, mely később a helyesírás szempontjából nélkülözhetetlen. 

A mindenkori első osztályos tanító nénik elvégzik a Meixner Alapítvány által indított tanfolyamot, mely elmélet és gyakorlati képzésből is áll, majd vizsgával zárul, így mi is tudatosan tudjuk alkalmazni ezt a sokszínű, tevékenykedtető módszert. Mert hisszük Konfuciusz szavait: „Mondd el és elfelejtem; mutasd meg és megjegyzem; engedd, hogy csináljam ésmegértem.”

Az alsó tagozaton (1-4.évf.) valamennyi osztályunkban egész napos nevelésoktatás valósul meg, kéttanítós iskolaotthonos rendszerben.
Az iskolaotthon, mint munkaforma biztosítja az óvodából az iskolába történő átmenet zökkenőmentes megvalósítását. Jól segíti az új környezetbe való beilleszkedést és a helyes tanulási szokások kialakítását. A gyermekek nevelését-oktatását minden osztályban két tanító irányítja. A tanulók naponta 8 órától 17 óráig tartózkodnak az iskolában, részt vesznek a tanítási órákon és a szabadidős tevékenységeken. Az iskolaotthonos munkaforma és a pedagógiai programunk összhangja biztosítja a tananyag elsajátítása és a tanulók személyiségének teljes körű fejlesztése mellett a gyermekek együttműködő- és tolerancia- képességének kialakítását, fejlesztését valamint egymás elfogadásának, segítésének természetes napi gyakorlatának igény szinten történő kialakítását, az eredményes felzárkóztatás és a színvonalas tehetséggondozás lehetőségét egyaránt. A tantárgy csoportos oktatása garancia a folyamatos műhelymunka megvalósításához, a szakmai tapasztalatok átadásához, a tartalmi és módszertani egységesség kialakításához. Ez a munkaforma jó lehetőséget biztosít a tanítók számára, hogy professzionális szinten képesek legyenek saját tantárgyaik tanítására, megőrizve és kiteljesítve saját pedagógiai arculatukat is.
A délelőtti és a délutáni tanítási órák között gazdag és színvonalas szabadidős tevékenységekkel, önálló tanulással, gyakorlással töltik idejüket a tanulók.
Az iskolaotthon napi időbeosztása jobban megfelel a gyermekek életkori sajátosságainak és egyenletesebb terhelést biztosít számukra. Több lehetőség nyílik a beszélgetésre, megfigyelésre, nevelési helyzetek elemzésére és kihasználásra. A reggeli beszélgető körben a gyermekek élményei, problémái, gondjai, kérdései kerülnek felszínre, meghallgatást, megértést tapasztalnak és segítséget kapnak. Fejlődik empatikus,  olerancia- és tűrőképességük. Nyugodtabban, feszültségmentesebben kezdik meg a tanulást. 

A tanítási óra és az önálló tanulás órarendi egység biztosítja a napi tananyag elsajátítása mellett az ahhoz kapcsolódó házi feladat elkészítését, gyakorlást, felzárkóztatást, tehetséggondozást, a tananyag  megértésének, esetleges hiányosságainak, bizonytalanságaink azonnali visszajelzését.

Célunk az iskolaotthonos munkaforma keretein belül:

személyiségfejlesztő gyakorlatok és tevékenységek, technikák alkalmazása a tanórákon és a szabadidős tevékenységek során,

  • a kommunikációs készség fejlesztése,
  • a differenciált készség- és képességfejlesztés biztosítása,
  • higiéniás, társas, magatartási és helyes munkaszokások kialakítása,
  • helyes magatartási szabályok elsajátíttatása, a közösségi normák kialakítása, betartása, betartatása,
  • egészséges és kulturált életmód kialakítására nevelés,
  • a társas kapcsolatok kialakítására való képesség fejlesztése,
  • önálló tanulásra, önművelésre nevelés
  • konfliktuskezelési technikák tanítása (beszélgető-kör), hatékony működtetése,
  • színvonalas tanítási órán és iskolán kívüli programok szervezése és lebonyolítása a tanulók bevonásával, igényeik figyelembevételével,
  • info-kommunikációs képességek fejlesztése,
  • ÖKO-iskolai programok beépítése a napirendbe,
  • népszokások, hagyományok megismerése és ápolása,
  • projektek feldolgozása.

Az 5. évfolyamtól a kötelező tanórai foglalkozásokon az osztályokat tovább bontjuk kisebb csoportokra, mert sikeresebb a felzárkóztatás és a tehetséggondozás folyamata, a kulcskompetenciák eredményesebben
fejleszthetők. 

Fő célkitűzéseinket figyelembe véve nívócsoportos tanítás keretében tanítjuk a matematika és idegen nyelv tantárgyakat (angol, német). 

A tanulók nem hagyományos osztálykeretben, hanem homogén, közel azonos képességű tanulókból létrehozott csoportokban tanulnak, az egyes évfolyamokon egy  osztálynyi tanuló két  soportban (illetve 5. évfolyamon matematika tantárgyat két osztálynyi  tanuló két csoportban).

Az egyik csoportba a  gyorsan tanuló, logikus gondolkodású tanulók tartoznak. Tehetséggondozás területén szakkörökkel, országos, megyei, kistérségi és helyi tantárgyi versenyekkel  segítjük a tanulók előbbre jutását.

A másik csoportot az  átlagos képességű és a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek alkotják, kiknek nemcsak a tanórai, de a tanórán kívüli tanuláshoz is segítségre van szükségük, számukra  differenciált képességfejlesztő és a tanulószobán tartunk felzárkóztató foglalkozást.

Az egyes csoportok a  munkaközösség tagjai által kidolgozott terv alapján dolgoznak. A tankönyvek és munkafüzetek kiegészülnek speciális segédanyagokkal. A haladás azonos tanmenetek szerint történik, a feldolgozás mélysége a tanulócsoport szintjéhez igazodik. Egy-egy témakör  lezárásaként a tanulók témazáró felmérést írnak. A tapasztalatok elemzése, értékelése alapján tervezzük a folyamatos ismétlést, a hiányok pótlását. A  csoportok nyitottak, jelentős fejlődés vagy nagymértékű lemaradás esetén a tanulók csoportba sorolása változhat főleg félévkor és év végén.

A csoportba való sorolás a 4. évfolyam év végi  felmérésének eredményei (matematika, olvasás, nyelvtan) és a 4. osztályos tanító véleménye és az 5. osztályos év eleji felmérések alapján történik. A felmérések során vizsgáljuk, hogy a tanulók milyen szintet értek el a numerikus feladatok megoldásában, milyen fokú az értő olvasásuk.

Miben látjuk a (nívó) csoportos oktatás előnyeit és fontosságát?

A pedagógus részéről nagyobb lehetőség nyílik a személyiségfejlesztésre, az önállóságra, az öntevékenységre nevelésre, a reális önismeret és önértékelés kialakítására.

Nagyobb lehetőséget biztosít a tanulók önbizalmát, tanulási kedvét fejlesztő sikerélményhez juttatáshoz.

A hátrányok leküzdését jobban segíti.

Lehetőséget biztosít a matematika tantárgy megszerettetésére.

  • A jobb képességű tanulóknál lehetőséget biztosít az önálló tanulásra, a pontosságra, a kötelességtudatra, a felelősségvállalásra, a vitakészségre, gondolataik pontos szóbeli és írásbeli kifejezésére. A versenyekre való felkészítésre, a tananyagon túlmutató feladatok megoldására.
  • Az átlagos képességű tanulókat sikerélményhez juttatja, növeli önbizalmukat, képessé teszi őket önmaguk fejlesztésére, az önálló munkavégzésre, az önellenőrzésre, az ismeretek rendszerezésére, az önértékelésre.
  • A gyenge képességű tanulók azok, akiknek a tanórákon a sikerből alig vagy egyáltalán nem jutott. Ők azok, akiknek a munkafegyelme nem megfelelő. Szókincsük szegényes, absztrakciós szintje alacsony, és ez korlátot jelent az ismeretek megértését, befogadását illetően. Az ő esetükben megvalósítható énképük formálása, az elért eredmények rendszeres értékelése, kommunikációs képességeik fejlesztése.

Azt szeretnénk, hogy minden gyermek egyéni képessége alapján bontakoztassa ki, fejlessze tudását. Ezt hagyományos osztálykeretben nagyon nehéz, szinte lehetetlen megvalósítani. Míg rengeteg energiát elvesz a gyengék tábora, és odafigyelünk a tehetségekre, nem sok idő jut külön a legtöbbre, az átlagos képességű gyerekekre. 

A (nívó) csoportos oktatással minden tanulónk érdekét szolgáljuk:

  • A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így – elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél – a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak.
  • Iskolánk a hagyományaihoz és lehetőségeihez alkalmazkodva igyekszik megteremteni és biztosítani a tanulók számára az egészséges élethez és a testkultúra megfelelő fejlesztéséhez szükséges ismereteket és lehetőségeket.

A 2017/2018-as tanévtől az első és második osztályban a szabadon választható órakeret terhére alsó tagozaton bevezetésre a logikus gondolkodás fejlesztése plusz egy matematika órában. Ez a tantárgy lehetővé teszi, hogy tanulásmódszertani szempontból és az életkori sajátosságoknak megfelelő módon fogja
össze a logika, a matematika és az informatika egyes területeit. Gyakorlat-közeli tanulási-tanítási módszerek és stratégiák olyan módon szerepelnek a tantárgyi leírásban, hogy az teret enged a helyi körülményekhez, csoportokhoz való alakítás lehetőségének is, felölelve ez által a pedagógusok döntési szabadságát.

A tantárgy heti egy órára (azaz évi 36 órára) kínál – két évfolyamra kidolgozott, módszertani elemekkel átitatott, egymásra épülő – tematikus tervet. A hatékonyabb fejlesztés, valamint a tanultak elmélyítése, gyakorlása érdekében az időkeret természetesen lehet növelni, amennyiben a tanórán kívüli foglalkozások
(szakkörök) esetleg tehetséggondozó foglalkozások keretei ezt lehetővé teszik.

A tananyag felépítésében kiemelt szerepet kap a logika módszertana, mely szinkronban halad a matematika és az informatika műveltségterületeinek NAT-ban meghatározott kompetenciafejlesztési céljaival. 

A logika oktatás célja, hogy a logika módszertanán keresztül fejlessze a logikus gondolkodást, a rövid és hosszú távú memóriát, a problémaérzékenységet, az elemzőképességet és a fantáziát, valamint a tanítási-tanulási folyamat során kialakuljon a diákokban a rendszerszemlélet és a lényeglátás képessége, az
analitikus és a szintetikus gondolkodás, valamint az induktív gondolkodás, az absztrakció.

Célja továbbá – különböző társas, és kártyajátékokon keresztül – a komplex személyiségfejlesztés olyan módon, hogy egyszerre fejlessze az összpontosítás képességét, az értő figyelmet, a figyelem-megosztottság képességét, a kitartást, a helyes önértékelést, az önbizalmat, a tanulás iránti motivációt és a kreativitást. A
gyerekek tanulják meg elviselni a kudarcot, törekedjenek a pontos és fegyelmezett munkavégzésre, tartsák tiszteletben a szabályokat, normákat.

Mivel a játékok során elért sikerek növelik a gyermekek önmagukba vetett hitét, ezáltal fejlődik az önértékelésük és az önbizalmuk. Ez különösen fontos, mivel az önbizalom által előmozdított vállalkozó szellem hatékony támasza lehet egyéb tanulmányi sikereknek is.

 Herceghalmi Alapfokú Művészeti Iskola a 2017-2018-as tanévben kezdte meg működését. 

Célunk elsősorban, a Herceghalmi Általános Iskolába járó tanulók művészeti oktatásának magas színvonalú biztosítása, de szívesen fogadunk a térség egyéb intézménybe járó diákokat is, akik nálunk kívánnak megismerkedni a művészet világával.  

Művészeti iskolában növendékeink három művészeti ágon folytathatják tanulmányaikat.

Képző- és iparműművészeti ágon a grafika- és festészet tanszak mellett az alapfok évfolyamaiba járó növendékeink kerámia és zománcműves tanszakokból választhatnak és ismerhetik meg az alkotás örömét. A táncművészeti ágon a gyerekek a néptánc tanszak keretében ismerkedhetnek meg a néptánc alapjaival és népi kultúránkkal. A zeneművészeti ágon, kis zenészeink a fafúvós (furulya, fuvola), gitár, jazz-dob és zongora tanszakokon ismerkedhetnek meg az önfeledt muzsikálás örömével.  

Képzéseink elsősorban a hatodik életévüket betöltött, de 22 év alattiak számára elérhetőek, lehetőség van azonban ezt követően is bekapcsolódni művészeti munkánkba. Az oktatás térítésidíjas a tanulói jogviszony egy évre szól, a képzés állami bizonyítványt ad, segítve ezzel a szakirányú továbbtanulást.  

A művészeti képzést mindenkinek ajánljuk, mert a művészeten keresztül fejlődik a gyermek kreativitása, állóképessége, mozgáskoordinációja. Kialakul pozitív önértékelése, önbizalma. Megtanul szabad idejével okosan élni és gazdálkodni. Megtapasztalhatja a kitartó munka gyümölcseit, és átélheti a közös alkotás örömét.  

Ennek előmozdítására kínáljuk kiváló művésztanáraink pedagógiai munkáját, jó felszerelt műhelyeinket, képző-és iparművészeti ágon minden szükséges alapanyagot és eszközt, a táncművészeti ágon a fellépésekhez elengedhetetlen viseleteket, táncruhákat, fellépési lehetőségeket, zeneművészeti ágon, lehetőség szerint hangszert.

Az intézmény ökoiskolai tevékenységének bemutatása – Környezeti nevelés színterei az iskolánkban

2014-ben iskolánk elnyerte az ÖKOISKOLA és a MADÁRBARÁT iskola címet. 2014 augusztusában iskolánk elnyerte az Örökös Ökoiskola címet. Fontosnak tartjuk a környezettudatos gondolkodás fejlesztését alsó és felső tagozaton egyaránt, alapelv, hogy a környezeti nevelés beépüljön az iskola nevelési programjába, a gyermekek mindennapjaiba. Iskolánk tanulói, nevelői tudatosan figyelnek a környezetük védelmére. A nevelőtestület véleménye, hogy a fenntarthatóságra nevelés egyik legalkalmasabb helyszíne az iskola, a személyes példaadás és a közösség ereje, ezek a tényezők segítik az intézményünk környezetvédelmi munkájának hatékonyságát. Évek óta az iskola esemény naptárán végigtekintve számos környezeti nevelési témájú, a fenntarthatóságra nevelő programmal találkozunk.

Vannak évről–évre ismétlődő programjaink, de minden tanévben igyekszünk új elemekkel is színesíteni a környezetvédelemhez, fenntarthatósághoz kapcsolódó foglalkozásainkat. Éves Környezeti Nevelési  Munkatervünk havi bontásban részletezi feladatainkat, programjainkat, melynek elkészítése az iskolavezetés, a tanárok, az alkalmazottak, a tanulók és a szülők bevonásával történik. Az iskola tevékenységeiről és ezek környezetre való hatásáról legalább évente felmérés készül, mely tartalmazza:

a) a tanulók és a nevelőtestület környezettudatosságáról szóló beszámolót
b) az iskola mindennapi működéséhez szükséges víz-, gáz-, áram-, fűtőanyag használatát, az anyag-és hulladékgazdálkodást.

Tanórán

Tanórákon történik azon ismeretek megalapozása, szemlélet formálása, amely során lehetőség van a helyes értékrend, természethez fűződő viszony kialakítására. Ez minden szaktanár feladata, a megvalósítást viszont nagymértékben befolyásolja, hogy milyen tantárgyról is van szó. Több tantárgy oktatását többékevésbé a környezeti nevelési komponensek eddig is tartalmazták, de ezek tervszerű alkalmazása, összehangolása gondos tervezést igény. Az adott témákhoz hozzárendeljük a megfelelő környezetvédelemmel kapcsolatos ismereteket. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos feladatok, amelyekhez a diákoknak is köze van. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetés hagyományos és audiovizuális lehetőségeit is kiaknázzuk, alkalmazzuk. Így az élményszerű
tanításra lehetőség nyílik. 

Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink komoly elméleti alapokat szerezzenek, mert véleményünk szerint így lehet csak okosan, átgondoltan harcolni a környezet megóvásáért.

További információkat itt olvashat még =>>

Az egészségnevelési munkacsoport feladata, célja, hogy iskolánk tanulói felismerjék az egészség értékét, fontosságát. Megismerjék az egészséges életmód alapjait és ezeket beépítsék életükbe. Úgy éljék  mindennapjaikat, hogy mind testileg, mind lelkileg egészségesek legyenek.

Folyamatos munkáink:

  • a higiéniai szabályok oktatása és betartatása a tanulókkal
  • „Egyél mindennap gyümölcsöt!” – iskolagyümölcs program
  • iskolatej program
  • az iskolai menza minőségének figyelemmel kísérése (kapcsolattartás)

Tervezett feladataink a tanévre:

  • egészségnap
  • serdülőkori felvilágosítás
  • konfliktusok kezelése (Híd-program)
  • elsősegélynyújtás alapjainak oktatása iskolánk tanulóinak (6., 7. osztály), részvétel a versenyeken
  • United Way Magyarország Biztonságos Iskola Programjának oktatása
  • dohányzás elleni témahét
  • csatlakozás az egészséges életmóddal kapcsolatos témahetekhez, mozgalmakhoz

Egészségnap: november

Idén az egészségnap programját a koronavírus kapcsán kialakult helyzet miatt másképp tervezzük. Az osztályok nem különböző állomásokon mennek végig és meghívott előadók sem jönnek. Helyette az osztálytermükben az osztályfőnökök vezetésével oldják meg a kapott feladatokat. Ezek témái a következők:

  • az egészséges életmód alapjai
  • immunrendszerünk erősítése
  • higiénia
  • fogápolás
  • egészséges étkezés
  • táplálékpiramis
  • zöldségek – gyümölcsök
  • mozgás
  • lelki egészség
  • az ember szervei
  • balesetek elkerülése
  •  szelektív hulladékgyűjtés

Mozdulj a klímáért!

Az Éghajlatvédelmi Szövetség által meghirdetett kampány, melynek célja, hogy tudatosítsa a tanulókban, hogy fontos szerepük van a klímaváltozás folyamatában és közös felelősségünk, hogy egy élhető környezetben nőhessenek fel. Idén a Biodiverzitás Szuper Éve jegyében a feladatok a beporzók –főleg a méhek – védelméhez és a települési méhlegelőkhöz, vadvirágos mezőkhöz kapcsolódnak.

Európai Hulladékcsökkentési Hét

Az egészségnaphoz kapcsolódva a hulladék keletkezés megelőzésének, a keletkezett mennyiség csökkentésének, a termékek újra használatának, valamint az anyagok újra hasznosításának fontosságára hívjuk fel a tanulók figyelmét.

Fenntarthatósági Témahét

A Témahét kiemelt témái az ENERGIA, a KLÍMAVÁLTOZÁS és az EGÉSZSÉGNEVELÉS.

A témához kapcsolódó tanórák megtartásával bővítjük a diákok ismereteit a Földünket fenyegető globális problémákról. A környezet védelmére, a fenntarthatóság és az egészséges életmód fontosságára hívjuk fel figyelmüket.

Happy-Hét

A vízivás fontosságára hívjuk fel a tanulók figyelmét. Különböző feladatokat oldunk meg a témával kapcsolatban.

Teszedd! mozgalom

Egészség őre 1. szám

Egészség őre 2. szám

Egészség őre 3. szám

Egészség őre 4. szám

A Boldogságprogram a pozitív pszichológia tudományág kutatásaira épül. Célja nem az, hogy problémamentes élet-modellt állítson elénk, hanem, hogy vezérfonalat adjon ahhoz, hogy könnyebben nézzünk szembe a kihívásokkal, képesek legyünk hatékonyan megbirkózni a problémákkal, valamint a testi-lelki egészségmegtartás tényezőinek tanulmányozására kapunk gyakorlati lehetőséget. Mindezt a személyiségfejlesztéssel, pozitív életszemléletre való képesség tanításával érhetjük el.

Idézet Bagdi Bellától, a program megálmodójától: 

Pedagógusok, a ti segítségetekkel, azon a szocializációs színtéren tudjuk ezt a programot a legcsodálatosabb módon nyújtani a jövő nemzedékének, amelyiken ti viszitek nap, mint nap a lámpást nekik odaadó  unkátokkal. Ekképpen óvodás, és iskoláskorú gyermekek számára prevenciós programként is tudjuk általatok
biztosítani ezt a kezdeményezést. Így növendékeiteknek nem a felnőtt kor nehéz önismereti útja lesz a pozitív gondolkodás, hanem már személyes élmény, tapasztalás, erőforrás, amire könnyebben építkezhetnek majd saját egyéni útjukon.

Az órák lényege a személyiség-fejlesztés, a pozitív életszemléletre való képesség elsajátítása. A  boldogságórákat beépítjük az erkölcstan, osztályfőnöki órák és a 15 perces beszélgető körök tartalmába.
A boldogságprogram témája hónapról hónapra A boldogságprogram tudományos vizsgálatokra épül, amely nyomán hónapról hónapra megismerhetjük, hogy milyen változásokat képesek eredményezni azok a módszerek és technikák, amelyek tudósok szerint boldoggá tesznek bennünket.

Minden hónapban egy konkrét boldogságfokozó gyakorlattal foglalkozunk.

Szeptember: A boldogságfokozó hála gyakorlása
Október: Apró örömök élvezete
November: A társas kapcsolatok boldogító ereje
December: Önbecsülés, önszeretet
Január: Az optimizmus gyakorlása
Február: Megbocsátás
Március: Célok kitűzése és elérése
Április: Boldogító jócselekedetek
Május: Egészséges életmód gyakorlása (mozgás, étkezés, gondolkodásmód)
Június: Panaszmentes hónap

Ez a pedagógiai modell arra kínál megoldást, hogy a gyerekek már egészen kicsi koruktól kezdve megtanuljanak közösségben gondolkodni, együttműködni, véleményt formálni. Olyan felnőtteket kell nevelnünk, akik talpraesettek, jó a problémamegoldó képességük, akik nem ijednek meg a kudarctól, és mernek célokat kitűzni maguk elé. Ebben segít az Alapprogram.

Célunk a program bevezetésével, hogy diákjaink élmény alapú tanulási folyamaton keresztül bővítsék ismereteiket.

  • Tapasztalva, és örömmel tanulni.
  • A tudást közös élményként megszerezni.
  • A képességeket hatékonyan fejleszteni.

Mivel intézményünkben nincs szó lemorzsolódásról, korai iskolaelhagyásról, ezért a program bevezetését sem ezért tartjuk fontosnak. Annál inkább nagyszerű lehetőség a már régóta megálmodott Élménysuli létrehozására. Pedagógiai munkánk középpontjában az élménypedagógia áll. A gyermekek előtt legyen ott a sok lehetőség, melyből irányultsága, érdeklődési köre szerint választhat. A 21. század iskolájában, a fejlődő társadalmi igények kielégítéséhez a pedagógusnak legnagyobb kihívást a tanulók megfelelő motiválása, érdeklődésének felkeltése jelenti. Ez a program segítséget nyújt a pedagógusoknak módszertani megújulásra a KAP képzései által.

Intézményünkben eddig is előtérbe helyeztük a differenciálást, egyéni képességekhez igazodó tanítást (Meixner-módszer, Mesezene-Zenezörej, egész napos oktatás- iskolaotthon, képesség szerinti bontott csoportos tanórák, kooperatív technikák, projektmódszer, tanulni jó program, …alkalmazása) , melyek már mindennapos, jó gyakorlatként működnek. Intézményünk, tanítványaink eredményei (kompetenciamérés, továbbtanulás, tanulmányi átlag, beiskolázási adatok) azt igazolják, hogy ezek a módszerek jól működnek, eredményesek, meghozták a várt eredményeket.

Részletek az Alapprogramról =>>