1990-ben érettségiztem az ózdi Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskolában számviteli tagozaton, ahol képesített könyvelő, vállalati tervező és statisztikus képesítést szereztem, gépírni is megtanultam. Először Zalaegerszegen a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán folytattam tanulmányaimat, majd az érettségi után fél évvel döntöttem el, hogy a pedagógus pályát választom. Efelé éreztem belső indíttatást.
Gyerekekkel szerettem volna foglalkozni; mesélni, verselni, énekelni, táncolni, rajzolni, játszani, vágni, ragasztani, alkotni velük, ebben segíteni nekik, részt venni az életükben. A felvételi jól sikerült, majd a képzés elvégzése után 1994-ben Nyíregyházán a Bessenyei György Tanárképző Főiskolán megkaptam a tanítói diplomámat. Immár 28 éve tanítok; első munkahelyem a Somsályi Általános Iskola volt, ahol egy kedves gyerekekből álló kis csapat osztályfőnöke lehettem. A gyerekek között sokan hátrányos helyzetűek voltak, nehéz körülmények közül érkeztek. Megosztották velem mindennapi nehézségeiket, problémáikat, a családi gondokat, örömüket, bánatukat. Jó volt velük megtapasztalni ezt az első tanévet, ami tanulságul szolgált a továbbiakra. A következő munkahelyem a Farkaslyuki Általános Iskola volt, ahol 2000-től 2016-ig tanítottam; voltam osztályfőnök és napközis nevelő is. A tanulók zöme itt is sok családi nehézséggel küszködött, több tanuló veszélyeztetett volt. Igyekeztem mindig a tőlem telhető maximális segítséget megadni nekik. Mindig fontosnak tartottam, hogy az egyes gyermek mentális, kognitív képességeihez alkalmazkodjak, hogy minden tanuló egyéni, saját tempójában tudjon fejlődni, haladni. Lényeges, hogy ne érjék kudarcok, ha lassabban képes elsajátítani az adott ismeretet, akkor több időt adtam nekik erre. Az egyes rendezvényekre (Mikulás, karácsony, farsang stb.) mindig együtt készültünk lelkesen, ezek általában vidáman teltek el. Sok nehézség is jellemezte ezt az időszakot; a családból hozott sérelmeket a gyermekek egy része sajnos csak agresszióval volt képes levezetni, amit kezelni nagyon kemény feladat volt. A gyermekek szeretete maradt meg bennem ebből az időszakból is. A családommal 2016 nyarán költöztünk Bicskére és ez év szeptemberétől tevékenykedem alsó tagozatos pedagógusként a Herceghalmi Általános Iskolában. Mindig fontosnak tartottam, hogy tovább fejlesszem, képezzem tudásomat, megújuljak. Ebben az évben tettem le az angol komplex középfokú nyelvvizsgámat.
A következő évben, 2017-ben pedig megkaptam az Eszterházy Károly Egyetemen, szociálpedagógus szakon szerzett újabb diplomámat. Számos továbbképzésen vettem részt, az itt elsajátított ismereteket igyekszem szakmai munkám során hasznosítani. A Herceghalmi Általános Iskolában immár hatodik éve tanítok. A tantestületben mindenki figyelmes, nyitott, segítőkész, nagyon sok segítséget kaptam tőlük az első perctől kezdve. Az eltelt időszakban egy kedves, aranyos gyermekekből álló kis csapat osztályfőnöke
lehettem négy tanéven keresztül és második tanéve tanítok egy újabb kedves, aranyos kisgyermekekből álló osztályt. Rendkívül hálás vagyok, hogy az iskolába lépésük első napjától kezdve része lehettem / lehetek az életüknek, végig kísérhettem / kísérhetem fejlődésüket. Nagyon sokat kaptam / kapok tőlük. Ezek a drága kis lurkók egytől egyig mind csodálatosak, példa értékűen empatikusak, megértőek, elfogadóak egymás iránt, mindenki segíti, emeli a másikat. Tolerálják egymás csetlését-botlását és tiszta szívvel tudnak a másik sikereinek örülni. Szorgalmasak, lehet rájuk számítani, lelkesek és kitartóak. A gyerekek szeretnek együtt játszani, mély baráti kapcsolatok alakultak az osztályokban. Minden iskolai rendezvényen nagyon tevékenyen szerepeltek/szerepelnek a körülményektől függően. A szüleikkel is igyekeztem/igyekszem jó kapcsolatot kialakítani, közösen megbeszélni a felmerülő kérdéseket, kéréseket. Nagyon sok segítséget kaptam/kapok tőlük is minden területen.